No háj!
Komoly egy nap volt a mai:) Először volt 140 lepedő a kezemben:D Hogy nézett a csaj amikor elővillantottam hogy mizu?:D Jah tudom igaz... Csak a csekkek befizetése miatt de akkor is tök jó érzés volt. Kicsit gazdagnak érezni magad mindig jó. Azért csodálkoztam is mert tegnap előtt felpakoltam 1-2 plakátot a faluban a cicákról és mindez mára eltűnt... Jó végülis nem gáz mert tegnap sikerült pótanyukát taláni ezért nem is fájt miatta a fejem egy percet sem.
Elmentem mamámhoz, hát majdnem megzabáltam az öreglányt még főzött is nekem meg vett egy csomó túrórudit:) Szóval be is kajáztam rendesen, kicsit kutyáztam, most még beszélni is tudtam vele normálisan. Ez jó mert szegény nagyon beteg Alcheimeres és nagyon ramaty a memóriája is meg a beszélőkéje szóval mindíg szóval kell tartani de sokszor nemtud szavakat mert túl gyorsan akarja mondani. De ma szinte zökkenőmentesen tudtam vele beszélgetni akármiről szóval megvolt a napi plussz kedv.
Kicsit oktattam a pádávánokat is. Sankó unokaöccs ismét lenyűgözött... Azért tud a kiscsávó 1 hétig gyakorolt valamit, egy egyszerű skálagyakorlatot és elképesztően jól megy neki:) Tényleg rászánta szinte minden szabad percét. Aranyos volt ugyanakkor nagyon jó érzés is hogy valakinek sikerült továbbadni valamit:) Jól láthatóan szeret amúgy gitározni. De így őszintén szólva jól is áll a kissrác-nak!
Hezi szokás szerint baszott tanulni annyira már nem is érdekel mit csinál csak ne zavarja a Sankót. Habár az nem ment neki mert annyi mindent akart mesélni hogy nembírta befogni a száját. Végül másfél óra után elkszöntem és eljöttünk nagybátyáméktól aztán lementünk a tópartra meginni azt a jókis drága borocskát amit a hezinek vettem a mai nap folyamán a csütörtöki születésnapjára:) Végül jól kitaláltuk mert újra találkoztam egy nagyon régi barátommal nemtudom hány 1000 év után még általános 5. ben találkoztunk utoljára. Azóta csak hallottam felőle. Most lerángattuk aztán hárman gitároztunk a tóparton meg néztük a kajakpolo-s népeket. Bongyiék játszottak azaz csak mentek pár kört meg közben dobálták a lasztát. 1 óra után eleredt az eső úgyhogy úgy döntöttem hazatépek. Pedig maradtam volna még a Hezivel kicsit jópofizni. Most úgy tök jól esett. Elvoltam mint a befőtt ahogy mondani szoktam. Végülis mikor hazajöttem toltam egy kis kaját az arcomba és mentünk a tópartra itókázni egy két helyi arc-al. A hangulat megvolt a kedv annyira nem de azért befértem a társaságba. Igazából inkább lettem volna itthon és a Katával beszéltem volna MSN-en vagy SKYPE-on (végülis leszarom kettő közül meik). De hát miért ne egyszer élünk elmentem. Miután hazajöttem meg is állapítottam hogy nem is bántam meg hogy nem itthon ücsörögtem. Most úgy kicsit el is baszódott a hangulatom de hát így estére ki nézi azt...
Na joccakát:)
